Magyarország „leghűségesebb” városa Győr-Moson-Sopron megye székhelye. A osztrák határ mentén meghúzódó település kiváló klímája miatt, tökéletes bortermő vidék. 

A honfoglalás idején jegyezték várossá, de valójában már az őskor idején is lakott volt. A rómaiak falakat építettek a város köré, majd ezt a 11. században kiegészítették a várral. A törökök nem tudták bevenni Sopront, így szabad területként tudott előrehaladni. A 16. század végén viszont egy tűzvész elpusztította. Ezután újraépítették az utcákat barokk stílusban és a Tűztornyot is restaurálták.

Megépült az első Dunántúli vasút Sopron és Bécs között Széchényi kezdeményezésére. A 1848-49-es szabadságharcban hamar megszállták a császári hadak. Megindult a fejlődés útján. A 1921-es trianoni békeszerződés után népszavazást tartottak Sopron és környező települései hovatartozásáról. A lakosok dönthettek, hova akarnak tartozni. Magyarország mellett határoztak. Azóta nevezzük a „hűség városának”.

• Belváros

• Tűztorony

• Római eredetű városfalak

• Széchenyi tér és Hűségzászló

• Kecske-templom

• Káptalan-terem

• Esterházy-paloták

• Városháza

• Storno-ház

• Fabricius-ház

• „Két mór” ház

• Patikamúzeum

• Szent György-templom

• Szent Mihály-templom

• Evangélikus templom

• Ó-Zsinagóga

• Orsolya tér

• Ortodox zsinagóga

• Szentháromság-szobor

• Soproni Petőfi Színház

• Bánfalvi karmelita kolostor

• Sörházdombi kilátó

• Hubertusz kilátó

• Károly-kilátó

• Gloriette-kilátó

• Taródi-vár

• Mária-oszlop

• Nepomuki Szent János kápolnája