Régió
Észak-Magyarország
GPS koordináta
20.37466049194336, 47.9018437064483
Linkek
Képgaléria - Eger (8db)
Észak-magyarország egyiklegjelentősebb idegenforgalmi központja, s egyben Eger Heves megye székhelyeis. Heves megye székhelyeként közigazgatási centrum, egyházi központ, jelentősiskolaváros, az egri vár pedig nemzeti emlékhely.
Eger Magyarország egyik legszebbősi, műemlékekben gazdag városa a Mátra és a Bükk hegység között folyó Egerpatak völgyében a Bükk nyugati lábánál húzódó dombvidéken fekszik. Nevénekpontos eredetét jelenleg sem tudjuk. Van olyan feltevés, hogy a helyelnevezését az Eger patak partjain valaha bőségesen növekedő „egerfáról” (azazégerfáról) kapta. A magyarázat helyesnek látszik, mivel a város neve tükröziősi természeti környezetét, illetve annak egyik legjellemzőbb növényét, amocsaras partokon gazdagon tenyésző égerfát, amely azóta kipusztult. Ezt afeltevést megerősíti a város német Erlau = Erlen-au (Egerfa-liget) elnevezéseis. Van olyan teória is, hogy Eger neve az ager (föld) latin szóból származik.Akik ezt a nézetet vallják, abból indulnak ki, hogy az újabb kutatások szerinta XI-XII. században úgynevezett latinusok, vallon eredetű telepesek költöztekEger és környékére.
Eger létrejötte valójábanegybeesik első királyunk, Szt. István állam- és egyházszervező tevékenységével.Első királyunk még 1009 előtt, a szervezett tíz püspökség egyikét itt hoztalétre. Ezt régészeti leletek is bizonyítják. Ezek során nemcsak embericsontmaradványok kerültek elő a XI. századból, hanem felszínre került egy köralakú templom, valamint egy kisebb palota maradványa is. A régészeti feltárásokmegerősítik azt a korábbi hagyományt, hogy első királyunk az egri székesegyházépítését valóban nézhette a tőle északra fekvő, később királyszékének nevezettmagaslatról.
A település, mint püspökiszékhely már a korai középkorban jelentős helyet foglalt el a magyar városoksorában. A környék természeti adottságai, az alföld és a hegyvidék találkozásakülönböző országrészek közötti gazdasági és kulturális kapcsolat létesítéséttette lehetővé. Egertörténete igengazdag, a különböző évszázadokban a fejlődés hol lassabb, hol gyorsabb ütembenfolyt, de a város gyarapodása, gazdagodása és szépülése töretlen volt. A maivárosszerkezet a XVII. század végén és a XVIII. század elején alakult ki, abarokk formavilága a középkori és török emlékek között jellegzetes építészetetteremtett.
A barokk belváros hűen tükrözi azegri püspökök, különös tekintettel Barkóczy Ferenc és Eszterházy Károly gondosmunkásságát. Egerezer éve püspöki székhely, oktatási központ, történelmi zarándokhely, az országegyik leglátogatottabb vidéki turisztikai célpontja.
Különleges élmény Eger városával ismerkedni,hiszen az ide látogatót azonnal lenyűgözi a város és a természeti környezetváltozatossága és sokszínűsége. Építészeti megoldásai hol nagyvonalúságukkal,hol pedig diszkrét eleganciájukkal varázsolja el a turistákat, mégis az egrivár nevét mondanák ki talán a legtöbben elsőként, hogyha Eger városátmegemlítjük.
Az egri vár és az itt működő Dobó IstvánVármúzeum az ország egyik leglátogatottabb, legismertebb műemléke. Népszerűségéttöbbek között Dobó István és várvédő katonáinak a török ellen vívotthősies és sikeres harcának, és természetesen Gárdonyi Géza remek regényének köszönheti,valamint annak is, hogy ez az egyik legjobb állapotban megmaradt egykori végvár.
Eger történelmi múltjával –adottságainak köszönhetően – a borkultúra is szervesen összenőtt. A Bükkdélnyugati lejtőjén, a Mátra és Bükk hegység között illetve az Alföld és azÉszaki középhegység találkozásánál több évszázaddal ezelőtt egri központtal egyolyan bortermelő táj alakult ki, amely mára már világhírnevet szerzett magának.
Már az 1300-as években Egergazdaságában fontos volt a bor és a bortermelés. A 16. Századig csak fehérborkészítése volt ismert. A menekülő rácok által lett először készitve vörösbor.Ők hozták magukkal a kadarka szőlőfajtát. Száz évvel később már a fehérborokmellett egyre jobban teret nyertek a vörösborok. Az 1700-as évektől Egerben a főmegélhetési forrás a szőlőtermesztés és borkészítés lett. Az 1850-es évekbenlendült fel az Egri Bikavér termelése. A XX. század elején megjelentek acsaládi pincék, pincészetek, amelyek az államosításig kiváló boraikkalmegőrizték az egri borvidék jó hírnevét. A rendszerváltás után több hírescsaládi borászat is létrejött. Napjainkban már jó néhány fiatal eger környékiés egri borász készít kitünő fehér és vörösborokat a régi, méltán elismertidősebb borászok mellett. Az egri borvidék puha tufakőzete kiválóan alkalmaspince, pincék kialakítására, ahol a hőmérséklet állandó, a páratartalom optimális.A Szépasszony-völgy az Egerbentalálható legnagyobb kiterjedésű összefüggő borpincés terület. Mára már az egribor és Szépasszony-völgy szinte elválaszthatatlanok egymástól. Nevét elsőalkalommal egy 1843-as dokumentum tartalmazza. A bor és gasztronómia élvezőitkitünő éttermek és hangulatos pincék várják.
Eger város langyos vizűradioaktív gyógyforrásait minden bizonnyal a legkorábbi történeti időktőlismerte és használta az itt élő ember. Valószínűsíthető, hogy a várostelepüléshelyének kiválasztásában is szerepe volt a források létezésének. AzÁrpád - korban már biztosan használták a forrásokból feltörő gyógyvizet.
Az egri gyógyfürdő Magyarországonaz egyetlen olyan vidéki gyógyfürdő, mely a város szívében van. A fürdő(strand) medencéinek egy része 28 fokos, a másik 47 fokos . Egri specialitás adögönyöző, ahol zuhatagban ömlik a víz. A fürdő látványos fejlődése a 90-esévek közepén indult. 1997-ben került átadásra a feszített vízfelületűúszómedence. 2002-ben vették át a gyerekek a "vízivárat", vízikapuval, zuhataggal, buzgárral, pezsgőfürdővel. A felnőttek fedett és nyitottélménymedencékben élvezhetik a fürdőzést. A strand fejlesztése, bővítése mégnapjainkban is tart.
Különleges élmény a várossal megismerkedni, mivel a műemléki jellegmellett a változatosság az érkező első benyomása. Az évszázadok soránolyan sok értéke alakult ki ennek a városnak, hogy egy műemlékekben szegényebbtelepülés büszkélkedne azzal is, amit Egerben jószerivel említésre méltónak semtartanak. A város egyéniségét kutatva tudatosan is elemezhetjük azt a hatást,amelyet már rövid itt tartózkodás után megérezhetünk. Aváros éttermeinek és kávézóinak teraszai mediterrán hangulatot varázsolnak anyári hónapokban.
Az egrivár, az egri borok, a barokk műemlékek, a termálfürdő, az enyhén lankás táj, akulturális fesztiválok, történelmi vígasságok és a külföldön is híresvendégszeretet vonzó örök emlékű élményt jelent a városunkat felkeresővendégeknek.
Jelentősebb épített emlékek
§ Líceum
§ Bazilika
§ Szent Miklós Görögkeleti Szerb Templom
§ Minaret
§ Dobó tér
§ Vár
