Az 1873-ban, Pest, Buda és Óbuda egyesítéséből létrejött város Magyarország fővárosa, az Európai Únió nyolcadik legnépesebb városa. Már a római korban is létezett a kelta alapítású Aquincum, mely az egyik első ismert település a város jelenlegi területén belül. A honfoglaló magyarok 900 táján értek el ide. A mai Budapest a 19. század végén a 20. század elején vált világvárossá. Budapesten jelenleg 837 különböző műemlék található, amelyek a legtöbb európai művészeti stílust képviselik, ezek közül is a klasszicista és egyedien magyaros szecessziós stílusú épületek a legkiemelkedőbbek. Fővárosunkban 223 múzeum és galéria található, a legismertebbek közé tartozik a Magyar Nemzeti Múzeum, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria( a múzeumok teljes listáját az alábbi linken találhatja: http://hu.wikipedia.org/wiki/Budapesti_m%C3%BAzeumok_list%C3%A1ja ). Negyven szívház, egy operaház és hét hangversenyterem működik. Világszínvonalú könyvtárak közé tartozik az Országos Széchényi Könyvtár, mely kézirattára a könyvnyomtatás előtti korszakból őriz írástörténeti emlékeket.

A Budai Vár és a Duna-part 1987 óta, az Andrássy út és környéke, valamint a Millenniumi Földalatti Vasút és a Hősök tere 2002 óta a világörökség része.
A Budai várnegyed három fő része a Budavári Palota, a Szent György tér és a történelmi lakónegyed. A vár építése 1243-ban indult meg, majd az 1330-as években Károly Róbert király és fiai folytatták, végül Hunyadi Mátyás király fejezte be építését, a középkori palota, a könyvtár és a csillagvizsgáló létrehozásával. A II. világháború alatt súlyos ostromokat kellett kiállnia, renoválását 1946-ban kezdték meg, s az épületek jelentős részét eredeti formájukban újjáépítették.

A Hősök tere elődje a Gloriette (ivókút) volt, ám 1895-ben megszületett a döntés, hogy a Gloriette helyén egy millenniumi emlékművet kell állítani. A miniszterelnök Zala György szobrászt és Schickedanz Albert építészt bízta meg a feladattal, ők építették meg a két oszlopcsarnokot, melyben eredetileg 14 király szobra állt. A Tanácsköztársaság ideje alatt vörös drapériával vonták be, a Habsburg királyok szobrait kiemelték és elszállították. A tér nevét 1932-ben kapta. A kommunista diktatúra alatt az emlékművet átalakították.

Az Andrássy út és az alatta haladó Földalatti Vasút Terézváros közlekedési problémáját oldotta meg, ugyanis szükséges volt egy sugárút kialakítása. 1876. augusztus 20-án adták át ünnepélyes keretek között. Eleinte Sugárút-nak hívták, majd 1885-ben nevezték el gróf Andrássy Gyuláról, az ötlet szülőatyjáról.

A főváros további látnivalóiról bővebb tájékoztatást kaphat itt: http://www.budapestinfo.hu/hu/latnivalok