Szentmargitai faragott kőből épült 1280-ban, kora gótikus stílusban, tornya a XIV. században, hajóboltozata és orgonakarzata a XV. század közepén épült. Berendezése barokk.

Erről a szószékről Kapisztrán Szt. János is prédikált

A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt csarnoktemplom oldalához illesztett 47 méter magas torony homlokzatát gótikus füzér és egy kecske díszíti, utalva rá, hogy a XIII. században épült ferences, majd bencés, népies és ismertebb nevén Kecsketemplomot szemléljük. A kecske az építtető Geisel család címerállata volt - és az épületen máshol is fellelhető ábrázolása. Visszaköszön például az ezüst mezőben lépdelő kecskével díszített címeren, a karzat kecskét stilizáló konzoljain. A szájhagyomány külön történetet kreált a kecskék köré: eszerint egy kecske által kikapart kincsből épült a templom.Déli kapujának timpanonján XV. századi gótikus köpenyeges Mária-szobor látható.

Építészetileg több kor terméke, a mozgalmas, levéldíszes vagy torz emberfejes gyámkövekben, a szép boltozatban vagy a finom kőrácsokban a középkor, a gótikus hálóboltozat alatti, szobrokkal gazdagon díszített oltárépítményen a XVIII. század ízlésvilága és életérzése tükröződik.

Ugyanezt a kettősséget tükrözi a két szószék. Az egyik egyszerű, kőből készült, de talán értékesebb, hiszen a hagyomány szerint Kapisztrán János (1386-1456, ferences rendi szerzetes, vándorprédikátor, inkvizítor, pápai utasításra a török ellen hadat gyűjtött, és részt vett a diadalmas Nándorfehérvári csatában) prédikált róla a kereszt megvédése érdekében. A másik szószék XVIII. századi alkotás, és levéldíszítéssel, szobrokkal, domborművekkel ékesített.Ötször tartottak itt országgyűlést, (1553, 1622, 1625, 1635, 1681), és három koronázás színhelye is volt: 1622-ben és 1681-ben a királynét, 1625-ben pedig királyt, III. Ferdinándot koronázták meg itt.

A Kecsketemplom mögött áll a Káptalan-termet is magába foglaló rendház hatalmas tömbje.